Portahírmondó
Család-Barát Magazin 2018. november 23. első mese
Múltidéző Porta - őrségi szállás - 2018. november 23.
Kedves Vendég !
Mai napon lehetőségem adódott az Őrségi Ízek Portája gazdaasszonya, Horváthné Tamaskó Ildikó és Tamaskó Sándor hagyományőrző kópickötő társaságában a Család-Barát Magazin élő adásában szerepelni. Október közepén érkezett az invitáló telefonhívás a novemberi pénteki napra- pénteken a tájegységek étkeit mutatják be - , melyet azzal a feltétellel fogadtam el, hogy ne egyedül menjek, hanem Ildikó és Sándor részére is biztosítsanak bemutatkozási lehetőséget. Azt gondolom, hogy az Őrségbe utazó vendégnek a falusi, őrségi szállás igénybevételén túlmenően nemcsak a táj szépsége, a természeti értékek, a tanösvények ( Őrségi Nemzeti Park tanösvényei ) a szakrális értékek ( veleméri árpád kori templom, őriszentpéteri árpád kori templom ) a kódisállásos házak, a Pityerszeri Népi Műemlékeggyüttes megtekintése a fontos, hanem a falusi turizmus részét képezi az Őrség gasztronómiája és az őrségi kézművesség is. Célunk volt a műsor által a tájegységre jellemző speciális ételalapanyagokat, étkeket készítését bemutatni. Így készítettünk tejfölös kerekrépafőzeléket és sütőtökös hajdinamálét. 
A kerekrépa ( hivatalos nevén tarlórépa ) Vas és Zala megyében ismert. Másodvetés, amikor az első gabona kikerül a földből feltörik a tarlót és szétszórva vetik el. Amennyiben kap egy jó esőt megnövekedik és október vége felé lehet szedni. Azt vallom, hogy a kerekrépa sokkal egészségesebb, mint a káposzta, mert könyebben emészthető és nem kell vegyszerezni. Többnyire savanyított ( kovásszal,erjesztéssel ) formában kerül az asztalunkra. Un. répaszíjun kell leszelni, mert jó hosszú csíkokra célszerű, hogy savanyításkor ne szottyadjon össze. Hasonlóképpen készítjük, mint a savanyúkáposztából készült étkeket. Nem savanyított formában az évi első répából a répás-béles, vagy gobonca halottak napján kerül az őrségi ember asztalára. Cukros-tejes zsiradékon megpároljuk a répát ( melyet a négylyuku reszelőn reszelünk le) és vagy kevésbé kidolgozott rétestészta, vagy sovány laskatészta közé kerül. Rétestölteléknek is kíváló a cukros-tejes zsiradékon megpárol kerekrépa. Bár még meglehetősen kevesen kóstolták, de az északi országokban ( ahol sokkal nagyobb becsülete van a kerekrépának ) a levelét salátának fogyasztják. Kipróbáltam, finom, javaslom ! Különösen az Őrség fizetőeszközével, az Őrség aranyával, a tökmagolajjal kíváló.
A hajdina ( pohánka, tatárka néven ismert még ) szintén másodvetés. A szegényes őrségi föld ezáltal két gazdasági hasznot is hozott. Apró magjának konyhakésszé tétele meglehetősen nehézkes. Fel kell gőzölni, lekoptatni és megszárítani. Régmúltban minden háztartásban kéznél volt a keményfából készített hajdinakoptató malom, amivel a család pár kilós éves szükségletét konyhakésszé tették. Az őrségi ember nem vette meg a rizst, hajdinás véreshurkát készített. Talán az őrségi szállás igénybevételére vállalkozó turista a falusi turizmus keretében lehetőséget kap a hajdinás véreshurka, a hajdinás vargányaleves, ill. a hajdinaméz megkóstolására. Ferenc József kizárólag őrségi hajdinamézet engedett az asztalára tenni. Bizonyára megvolt az indoka erre !
No jól elkanyarodtam a Család-Barát Magazintól, mára ennyi, kedves őrségi szállást igénybevevő kedves vendég ! folytatása következik!
Múltidéző Porta Gaál Zsuzsanna őrségi szállás tulajdonos 
